Mindig tervekkel megyek könyvtárba, szabadságot vesz ki miatta az ember, úgyhogy muszáj célirányosnak lenni. Leülök, kikérem a munkatervembe illeszkedő könyveket és folyóiratokat, aztán teljesen véletlenszerűen kezembe akad mindenféle sokkal érdekesebb dolog, a múlt egy-egy tüneményes morzsája. Ma például a legidősebb Szinnyei (a Gőzhangya) egy 1892-es cikke Csokonai Vitéz Mihály komáromi szerelme és múzsája, Vajda Julianna, vagy ahogy mindenki ismeri, Lilla életéről. (A szintén komáromi Szinnyei fiatal süldőként még láthatta az idős Lillát megkopott fényében, hogy irigylem érte!) Amit olvastam, teljesen banális történet, képtelen vagyok bármiféle eredeti tanulságot levonni belőle. Azt hiszem, tízből hét férfi úgy gondolja, hogy tízből hét nő ilyen. Mégis leírom.