Ébredés után mindahányan lustálkodva nyúlunk el a szülői ágy párnái és takarói között. Emma lányommal azt játsszuk, hogy mondok egy melléknevet, aminek ő megmondja az ellentétjét. Ötéves, meglehetős biztonsággal lavírozik az akár elvontabb fogalompárok között is. Időnként azonban Hancsi húga is beszáll a játékba, derültséget keltve és megkapó betekintést nyújtva egy hároméves gyerek fejében kavargó nyelvi és fogalmi dichotómiákra:
• csúnya ↔ hercegkisasszony
• fekete ↔ hercegkisasszony
• alacsony ↔ zsiráfok, de csak az állatkertben, tudod?
• messze ↔ esik az eső, itthon maradunk
• gonosz ↔ hercegkisasszony
• sovány ↔ Apa
• szomorú ↔ hercegkisasszony
• függőleges ↔ Balaton
• vidám ↔ Morgó
• rossz ↔ hercegkisasszony
• nagy ↔ én még pici vagyok
• szófogadatlan ↔ ez is Hancsi! (indokolatlanul határozott válasz, rossz megoldás – a szülő megjegyzése)
A sovány <--> Apa ellentét különösen érett lexikalizáló ösztönről tanúskodik. ;)
VálaszTörlésAmi egyébként érdekes, és nem tudom, ilyen irányú kutatások vannak-e (a szófajstruktúra hogyan épül, alakul az emberben), de egy-két kivételtől eltekintve mindig főnév volt az általa megadott válasz, melléknév soha.
VálaszTörlésJé, tényleg. Illetve ahol nem, ott egész mondat (én még pici vagyok | esik az eső, itthon maradunk | ez is Hancsi).
VálaszTörlésAmi a kutatást illeti: hát hogyne! Nyelvelsajátítás terén főleg szociolingvisztikai és neuropszichológiai közelítésekről tudok.
Van egy ritka érdemleges és rövid fontos könyv, amit szerintem érdemes beszerezni csak úgy is:
Réger Zita: Utak a nyelvhez – Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány, SOROS–MTA, BP., 1990, 2002
Onlány is megvan:
http://www.nytud.hu/utak_a_nyelvhez/utak_reger.pdf
Ezzel érdemes kezdeni.
A Balaton kitűnő válasz a vízszintesre! Marcell a pozitív-negatív fogalompárt szereti, de ennek külön története van:
VálaszTörlésÜlünk a szobában, dörög az ég.
- Veri az ördög a feleségét - mondja a gyerek.
- Hát ezt meg hol hallottad? - kérdem én.
- Gabi mondta a bölcsiben.
- No - ágaskodik bennem a tudós apuka -, hát figyelj csak ide. Nem úgy van az! Hanem az egyik oldalról jönnek a pozitív töltésű felhők (itt kicsit hezitáltam, ne mondjak-e inkább légtömeget), a másik oldalról a negatív töltésű felhők (mutatom a kezemmel), és aztán ezek összeütköznek, és akkor a töltés kisül, villámlik és dörög az ég.
Láttam, ahogy Marcell fontolóra veszi az alternatívát. Kis kezével mutatta a pozitív és negatív töltésű légtömegek ütközését, majd összefoglalta a hallottakat:
- Veri!
Hancsi nagyon aranyos és író kéne legyél olyan jókat írsz. Kívánom hogy még legyenek ilyen jó témák amikről írhatsz.
VálaszTörlésKöszönöm, kedves ismeretlen (ismerős?)
VálaszTörlés